Steamrunner osztály

Típusa: Könnyű cirkáló Elkészült egységek: USS Steamrunner, USS Hiroshima, NCC-52136 USS Appalachia Plusz 237 hajó épült, 80 megsemmisült, 160 maradt szolgálatban Építési időszak: 2342-63 Méretek: Hossz: 244 méter Sugár: 160 méter Magasság: 40 méter Szintek száma: 9 Tömeg: 375.000 tonna Legénység: 185 fő Fegyverzet: 6 db VIII-as típusú fézersor, teljes kimenet 13.000 TeraWatt 2 db gyorstüzelő fotontorpedó-vető + 75 torpedó 2 db fotontorpedó-vető + 80 torpedó Védelmi rendszerek: Pajzsrendszer, teljes kapacitás 891.000 TeraJoule Standard duránium/tritánium dupla burkolat, plusz 4.8 cm vastag páncélzat Standard szerkezeti integritás mező Sebesség: Normál utazósebesség: 6-os fokozat Maximális sebesség: 9.5-ös fokozat Erősségi index (Galaxy osztály = 1.000): Sugárfegyver tűzerő : 260 Torpedó tűzerő : 750 Fegyverzet hatótávolsága és pontossága : 455 Pajzs erőssége : 330 Burkolat erőssége : 580 Sebesség : 955 Harci manőverezhetőség : 9.000 Összesített erősségi index : 515 Diplomáciai fokozat : 3 Élettartam: 48 év Felújítási időszakok: Minimális: 2 évenként Standard: 8 évenként Jelentős: 24 évenként A 2340-es évek végén a Csillagflotta el kezdett aggódni a flotta hajóinak magas élettartama miatt. Habár pl. a Miranda és az Excelsior osztály hajói még mindig igen jól használhatóak voltak, mint közepes méretű cirkálók és rombolók, de ezen osztályok tervezése jó 50-100 éves múltra tekintett már vissza, és a gyakori felújítások hatására sem hordozhatták a legújabb technológiákat. A Föderáció gyors terjeszkedése is komoly nyomást gyakorolt Csillagflotta kutató és védelmi kapacitásának növelésére, és habár a Nebula osztály már fejlesztés alatt volt, az 2365-ig nem teljesíthette a vele szembeni elvárásokat. A Steamrunner tervei a Saberrel együtt a 40-es évek elején készültek el a flotta modernizációs programjának keretében. Alapjában véve a Steamrunnerek hasonló feladatokat látnak el, mint az Intrepidek - egy kisebb, gyorsabb párja a cirkáló osztályú hajóknak, amelyeket igen nagy számban akarnak használni. Az első hajó 2342-ben készült el, és a sorozatgyártás hat hónappal később el is kezdődött. A Steamrunneren számos fejlesztést alkalmaztak; ez volt az első hajó, amelyet izolineáris számítógép-rendszerrel láttak el, a duotronikus helyett. A hajótest formája szintén szokatlan volt; a csészealj-szekció szögletes alakja jóval erősebb benyomást keltett, mint a hagyományos ellipszis alakú forma, ezzel a kialakítással csökkentették a szerkezeti elemek vastagságát, és a hajó teljes tömege is csökkent 12%-kal. Így nőtt a hajó gyorsulása. Azonban a kialakításnak volt néhány hátulütője is; néhány hajó, amely hosszabb ideig utazott magasabb fokozaton, repedéseket tapasztalt a csészealj-szekció szerkezeti elemeiben. A Csillagflotta megoldásként egy módosított szerkezeti integritás mezőt alkalmazott a hajókon, és megváltoztatták a térhajtóművet is, eltüntetve a harmonikus vibrálásokat, amelyek a problémát okozták. Habár a Steamrunnernek korlátozott tudományos és kutató képességei vannak a nagyobb hajókhoz viszonyítva, a hajók igazi problémái a diplomáciai területen találhatóak. Az Intrepidhez hasonlóan, amely felváltotta, a Steamrunner csak korlátozott diplomáciai felszereléseket tud hordozni. Ennek ellenére a Steamrunner többször is kipróbálta diplomáciai képességeit azokon az alacsonyabb népességű területeken, ahová a Csillagflotta "nagyágyúi" csak ritkán jutottak el. Manapság a Steamrunnerek egyre kevesebb feladathoz jutnak a kedveltebb Intrepidek miatt. Az utóbbi években számos hajót vontak vissza a külső területekről a Föderáció magjába. 36 Steamrunnert építettek át határmenti járőrhajóvá. A Typhon szektor flottájának tagjaként ezek a hajók is jelen voltak a borg 2373-as támadásánál, és számos közülük megsemmisült. A Steamrunner osztályú hajók leginkább felderítő feladatokat látnak a Domínium háborúban; a veszteségeik pedig jelentősek.